A sztori folytatasa: ugy lett:) Valoban egy fel ora alatt elszallt a kod es nagyon csungtem:) Mar nem is volt semmi bajom masnap sem.
De tegnap rajottem, hogy megint kezdek kifaradni nagyon. Nem birom ugy a munkat. Lecsukodik a szemem, szo szerint az este vegere. Gondolom csakis ennek tudhato be a hangulatingadozasom is, amit azert tavolrol sem neveznek annyira aggasztonak.
Peti is azt mondta Apanak, hogy en vagyok a legjobb allapotos kismama:) Ugy nezek ki, mint egy jollakott napkozis es ugy is erzem magam es ugy viselkedek:) Csendesen, nyugodtan, bagyadtan, faradtan:)
Tegnap az egyik kis munkatarsan nem mosolygott annyit, mint szokott. Megkerdeztem mi a baja, es mondta, hogy szemelyes problemai vannak. (Pasi, es ok ugy ezekrol nem szeretnek beszelni - igy inkabb nem is faggattam nagyon)
Azert persze elgondolkodtam, hogy mi lehet az, ami ennyire legorbiti a mosolyat es rajottem, hogy semmi problemam nincsen! Nagyon jo erzes:)
Persze nem mondom, hogy nincsenek vagyak, amik beeljesulesre vagynak, es ezzel minimalis feszultseget okoznak. De ilyenkor a Luise-fele "agykontrollt' csinalom, es ezzel meg is nyugszom.
No comments:
Post a Comment